Dániai napló –avagy északon jártunk

Július 24. Kedd

Fél9 felé ébredt a társaság, reggelit még nem kaptunk, úgyhogy a 2napos szendvicset ette (vagy nem) mindenki. A reggeli program: összepakolás, bepakolás a buszba (zuhogott az eső), buszozás a másik iskolába (Strandskolen). Fél 11 lehetett, amikor megérkeztünk, elintézték a szállást, megkaptuk a karkötőnket, ebédlőkártyánkat és elfoglalhattuk a termünket. Kisebb, mint hittük volna.

Alig fértek el felfújva a matracok a földön, a közlekedés nem volt megoldva köztükJ Miután szétnéztünk, felfújtuk a matracokat és kipakoltunk –illetve a futballcuccot be- indulhattunk is ebédelni. A héten úgynevezett „tornabuszokkal” közlekedtünk, amik az iskolák a pályák, és a center között közlekedtek. A dán sofőr siet  és gyorsan vezet, le is késtük az első járatot, ami 4-5 percet sietett(!!!), erre páran visszamentek váltóruháért, és kis híján lekésték a következő buszt is. Kezdődhetett az első étkezésünk. A dán koszt kevésbé koleszterindús a magyarhoz képest, a zöldség-hús aránya körülbelül a fordítottja a magyar konyhához hasonlítva. A többség egy kis hamburgerhúst, vagy valami hasonlót harapott -zöldséggel. Ezután indultunk is tovább a meccs helyszínére, a 31-es pályára egy másik járattal. Időben érkeztünk volt idő kényelmesen az átöltözésre és a bemelegítésre, amire szükség is volt, hiszen zuhogott az eső. Aki tehette élesben ment ki. Mindenki komolyan vette a bemelegítést, ezzel nem lehetett hiba, de az ellenfél csak nem akart megjelenni a másik oldalon. Pedig mindenki nagyon várta már a meccset. Béla bácsi nyugtatott hogy még megjöhetnek, volt már ilyenre példa, de 4 perccel a meccs kezdése előtt is csak a bíró érkezett. Ő elmondta hogy vár 4 percet 15:00-ig és akkor bemegy az irodába. 15:11 perckor kijött és mondta hogy 15 perc várakozás után mienk lesz a meccs.
15:15 Dunakeszi – Apolonia(albán) 3-0
 A játékvezető közölte, hogy ne várjunk tovább az esőben, mienk a 3 pont!
Páran kint maradtak volna játszani egy kicsit, de a többség bement a melegbe, kényelmesen átöltöztünk és mivel csomó szabadidő szakadt ránk, ott maradtunk a csarnokban ahol átöltözhettünk. Az előtérben páran kiegészítették az ebédet hamburgerrel, gyrossal vagy virslis-krumplival. Kint közben a két csoportellenfelünk küzdött egymással és az esővel, Béla bácsi megnézte az első félidőt, ez segített a másnapi taktika kidolgozásában. Közben a többség, Turbóval kiegészülve a teremben focizott jókedélyűen. Ezután beindult a csapat, vissza a centerbe ahol következett a vacsora, majd vissza a szállásra ahol felfedeztük, hogy a másik folyosón egy norvég lánycsapat lakik… Béla bácsi 11 után behívott minket egy kis beszélgetésre ahol megtudtuk, hogy a délutáni ellenfél erősebb, mint a reggeli, de mindkét meccsen győzni kéne. Fogmosás. Éjfélkor lámpaoltás…